Stencil képekből nyílt utcai kiállítás 2011. március 12-én szombaton a Móricz Zsigmond körtéren. Egy fiatal művészekből verbuválódott csapat - kihasználva a hosszú hétvége nyugalmát és az első napsütéses tavaszi hétvégét - hozta létre az 50 cm x 50 cm-es stencil képekből készült kiállítást, amely a Fehérvári út irányából érkező villamos megálló vonalán felállított OSB falon tekinthető meg. Hivatalos megnyitója nem volt az eseménynek, az alkotókon és azok baráti körén kívül jóformán senki nem tudott a dologról, a kezdeményezést mégis dicséret illeti. Az alap ötlet egy fiatal fotográfus, Fodor Dániel János nevéhez fűződik. Vele beszélgettem.
- Mi volt az alap koncepciód és célod a kiállítással?
- Részemről ez egy kisérletnek indult mivel amúgy is szeretek kísérletezéseket végezni a fotográfia és a képzőművészet területén. Szerettem volna létrehozni egy kiállítóteremhez hasonló módon "keretek közé szorított" képeket az utcán.
- Mennyi idő alatt állt össze a project és kik vettek részt benne?
- Nagyjából egy hét alatt összehoztam. Pár nappal az akció előtt kimentem a helyszínre, majd felvettem a hatóságokkal is a kapcsolatot a festés miatt. Ők azt mondták az OSB fal "legál" a Móriczon, szóval belevágtunk. Előző nap lealapoztam a felületet, szombaton délben már fújtunk is rá. Úgy négy óra felé fejeztük be. A résztvevő fiatal művészek közül mindenki nagyon lelkes volt, így jól sikerült a dolog. Művészeti suliba járnak majdnem mindannyian.
- Hogy éreztétek magatokat munka közben, milyen hangulat volt?
- Sokat beszélgettünk közben, segítettünk egymásnak. Azt hiszem ez a másik legfontosabb dolog ebben az egészben. A közösségépítés. Ez most elég jól sikerült. Egy sablont fel lehet fújni öt perc alatt is, de az ott eltöltött időből látszik, hogy nem csak arról szólt az esemény, hogy minél előbb végezzünk. Mivel sok helyről érkeztünk félő volt, hogy mindenki a saját egy-két ismerősével foglalkozik majd, de nem így történt.
- Úgy tudom kilátásban van egy újabb 50 x 50. Ez igaz?
- Szervezem a következőt, de most már szponzorok bevonásával. A következő kiállítás meglehet, hogy ismét 50 cm x 50 cm-es méretben lesz, de szerintem ezt nem kell tartani a későbbiekben. Az 50 x 50 név marad, de biztos vagyok benne, hogy összehozunk egész falas festéseket is. A stencil technika is bővülhet például matricázással, ecsettel való festéssel, kollázs technikával.
Csatlakozz: 50 x 50 a Facebookon
Az interjú folytatódik a képek után!
- Kanyarodjunk el a kiállításról és beszélgessünk rólad. Fiatal művész vagy, a pályád elején állsz. Hogy kerültél kapcsolatba a fotográfiával?
21 éves vagyok. Az érettségi után az elmúlt három évben számos intézményben tanultam művészeteket. Ezek közül a Budai Rajziskolát szeretném kiemelni, ugyanis itt fogalmazódott meg bennem, hogy mi az amit szeretek csinálni. Komoly céljaim születtek, köszönhetően a kreatív közegnek, amelyben nap mint nap mozoghattam. Az összes többi intézmény csak útkeresés volt, de mind nagyon hasznosak.
- Milyen eszközökkel és technikával dolgozol?
- Igyekszem kihasználni a fotográfia széles eszköztárát az archaikustól az analógon és polaroidon át a digitálisig. Szeretem keverni is a technikákat, de nem csak technikailag vagyok kisérlezető kedvű. A sorozataim témái is a kisérletezés eredményei. Amúgy a legtöbb képem nem digitális.
- Dolgozol épp valamilyen projecten?
- Ezt a hetemet például egyetlen egy kép elkészítésére áldozom. Egy 75 cm x 103 cm-es falra fogok exponálni egyetlen óriás portrét a hétvégén. Gyakorlatilag a héten alig marad időm bármi másra. A falat fényképezőgépekből építem, több mint száz gépet kell egyesével összeragasztanom. Szeretem az olyan munkákat, amibe bele tudom építeni azt, amihez értek, valamint a pontosságot és a precíz számításokat. Ez az egy kép egy hosszú folyamat gyümölcse lesz, amiben nem lehet hibázni.
- Mikor lesz kiállításod, ahol megnézhetjük a munkáidat?
- Két hónapja volt az első önálló kiállításom, és ha minden jól megy idén lesz még egy. Úgy értem több megjelenésem is lesz ebben az évben, viszont szeretnék még egy nagy önálló kiállítást. Közös kiállításom egy hónapon belül lesz Lilivel, a párommal. Ő a grafikával van ugyanúgy, mint én a fotográfiával. Azt hiszem jól kiegészítjük egymást, és ezt most megpróbáljuk megmutatni a munkáinkon keresztül is.
FOTOGRAMOK
30 cm x 40 cm-es fekete-fehér fotogramok barit papíron.
Fotogramnak a fényképezőgép és negatív közbeiktatása nélkül, pusztán a fény, a fényérzékeny anyagok és a bennük végbemenő változásokat előhívó vegyszerek működésével létrehozott - többnyire tárgyak árnyékát rögzítő - képet nevezzük. A fotogram mintegy nyolcvan évvel ezelőtt, az 1920-as évek avantgárd művészetében jelent meg nyitott műfajként, amely összeköti a festészetet és a fényképezést, de az avantgárd filmben is megjelenik. (Forrás: Maurer Dóra)