A Magyar Színház előtt, a Wesselényi utca - Izabella utca sarkán áll magányosan egy kamion pót, talán már időtlen idők óta. A Holdról szabad szemmel is látható objektum valójában a Színház egyik mobil-kellékraktára. Egy teljesen átlagos pótkocsi, amely olyan régóta cövekel az utcán, hogy már fel sem tűnt senkinek. Ezidáig.
Szeptember végén változás történt a magányos pótkocsi életében! Új külsőt kapott! Méghozzá a hazai graffiti kultúrából és művészeti körökből igen jól ismert Nikon One által, aki négy különböző, ám mégis összekapcsolódó témát festett a pótkocsi oldalaira. Persze lehetett volna graffiti is, de Nikon javaslatára egy gyönyörű városkép kontra tájkép téma került fel a négy évszak jegyében, ami abszolút remek húzás volt. Ugyanis Nikon kiváló érzékkel ragadja meg, majd adja vissza a város és a természet letisztult fény-árnyék-sziluett játékát, az égbolt sokszínűségét, a napnyugta szemkápráztató fényeit vagy épp az alkonyatba burkolózott város hangulatát, mely most beköltözött a VII. kerület ezen részének szűk utcái közé is, egy magányos pótkocsin.
Folytatás a hajtás után
Nikon két hétvégén keresztül dolgozott vele, eközben - noha volt engedélye Sipos Imre menedzser igazgató aláírásával - senki sem állt meg, aki megkérdezte volna, mi készül. Csupán egy elégedetlenkedő anyuka jegyezte meg, hogy "Na! Már megint át lesz festve!" és egy 78 éves erdész bácsi ment oda, aki a téli oldalban a Mátrát vélte felfedezni. Merthogy Ő ott nőtt fel és ez nagyon hasonlít arra a tájra.
Pedig a kortárs művészet egyik közismert alakja ott volt és csendben alkotott a Wesselényi utca - Izabella utca sarkán. Meg lehetett volna nézni.