GG épp csak elkezdte koptatni az általános iskola padját, de már akkor tudta, hogy életét a rajz és kreatív alkotómunka fogja meghatározni. Ahogy teltek az évek egyre többet foglalkozott vele, képzésekre és rajziskolákba járt, megismerkedett a graffitivel, tanult és dolgozott Svédországban, majd eljött a lehetőség és felvételizett az angliai University of Cumbria művészeti egyetemre, amit sikeresen elvégzett. GG azóta újra itthon él, saját ötleteit valósítja meg és alkot 0-24. Vele beszélgettem.

- Az angol képzőművészeti egyetem elvégzése után, milyen céllal és tervekkel tértél haza? Angliában a művészeti képzés egészen más és a lehetőségek is sokkal jobbak.

- 2005-ben jöttem haza azzal a céllal, hogy festőművészként próbálok kezdeni magammal valamit. Azt tudtam, hogy pusztán ebből nem fogok tudni megélni, úgyhogy alkalmazott festészetből és grafikai munkákból hoztam össze a betevőt. A képzés tényleg jó volt, eléggé szabad utat hagytak az embernek, a kreativitás fejlesztésére helyezték a hangsúlyt, de eközben rengeteg technikai dolgot lehetett megtanulni és használni. Mindenkire rábízták, hogy ezekből mit választ és tanul meg. A munkalehetőségek szempontjából én nem voltam szerencsés, de a honvágy is hazahúzott, úgyhogy nem kerestem olyan sokáig.

- Tehetséges vagy, kiemelkedő munkáid vannak, véleményem szerint a legjobbak között a helyed. Elképzelhető, ha Angliában maradsz nagyobb karriert futsz be, hiszen ott nagyobb megbecsülést kapnál. Sosem bántad meg, hogy nem maradtál?

- Köszi, de nem vagyok kiemelkedő. Sok, nálam ezerszer tehetségesebb embert ismerek, akiket egyáltalán nem ismernek, nem lesznek "befutottak", akármennyire megérdemelnék. Ez attól is függ, hogy mennyire vastag az arcodon a bőr. Ha Angliában maradtam volna, valószínű több pénzt keresnék, mint most, mert több a lehetőség, de több a kreatív, tehetséges művész is, ezért nem hinném, hogy festőművészként keresném a pénzt. Nem bántam meg, hogy hazajöttem.

- Képzőművész és graffiti művész vagy. A munkáid nagy része utcára, nyilvános helyekre kerül vagy vászonra/táblára készítesz több képet?

- Változó. Nyáron sokat festek utcán/szabadban, de télen behúzódok a bunkerembe és festem a vásznakat meg az MDF paneleimet. Nem tudnék százalékot mondani, de több vásznat készítek, mint falfestményt.

- Milyen technikával dolgozol?

- Sokan "stencilművészként" azonosítanak. Ez nem véletlen, nagyon szeretem a technikát és szerintem szép dolgokat lehet megvalósítani a segítségével. Persze nem csak sablonokkal dolgozom, de a munkásságomból ezt látják a legtöbben az emberek. Szeretek ecsettel festeni, de a festékszórónak van egy szellemisége, amit nehéz szavakba önteni.

Conquest of Paradise from viktor kadar on Vimeo.

- Vannak olyan témák, amik mindig is megmozgattak és hatottak a munkáidra vagy egyszerűen csak úszol az árral, nyitott szemmel jársz és ami épp megtetszik, abból építkezel?

- Általában az utóbbi, de van, hogy elkap egy ötlethullám és akkor azon szörfözgetek, de ahogy a hullám is megtörik, ezek az ötletek is viszonylag hamar partot érnek. Van, hogy visszamegyek és újra elkezdek boncolgatni egy már végigvitt témát, de ez ritka. Persze vannak állandó dolgok, amik foglalkoztatnak, de annyi szögből próbálom megközelíteni, hogy nehéz hasonlóságot észrevenni ezek között és sokan nem látják, hogy végül is ugyan arról szólnak.

- Említetted, hogy alkalmazott festészetből és grafikai munkákból hoztad/hozod össze a betevőt. Ezek milyen munkák?

- Festek airbrush technikával is és az sok lehetőséget ad az alkalmazott festészetre. Csinálok bringavázakat, bukósisakokat, autókat...stb. Közben vannak kézzel készített melóim is kávézók falain, táblákon, tűzfalon. Most van egy tabló megrendelésem. Szoktam gravírozni és csináltam már rézkarcos megrendelést is.

- Kik a kedvenc művészeid?

Hunderwasser, Bosch, Mucha, Picasso, Bacon, Haring, Dali, Chapman brothers, Banksy, Blu, Swoon, Os Gemeos, Ma'claim crew. Ez most hasra ütésre ment, mert nagyon sok van.

- Mi a véleményed a hazai street artról?

- Az, hogy vérszegény. Már ahhoz képest, ami a nyugati országokban megy. Vannak tehetséges, ötletes emberek, de szerintem kevés. Jó lenne, ha több inspiráló magyar utcaművész lenne és nem az egymás fikázása menne, hanem a közös falak festése és esetleg egy olyan kis közösség kialakítása, amiben meg lehetne beszélni az ellentéteket és nem kiélezni azokat.

- Egyetértek az álláspontoddal. A nyugati nagyvárosokban zajló urbánus művészetekhez képest totálisan hiányzik itthon valami. Véleményed szerint miért csak elvétve látunk idehaza igazán színvonalas és nagy volumenű street art munkákat?

- Ez szerintem nem feltétlenül a művészek hibája. Teljesen más az itteni emberek gondolkodásmódja, mint nyugaton. Ezt többször tapasztaltam, amikor külföldön voltam. A magyar átlagember más szemmel néz az utcán látott alkotásokra, sajnos negatívan tekint erre a dologra és így a hivatalokban is ilyen emberek döntik el, hogy mi kerüljön a falakra, ha egyáltalán adnak ilyen lehetőséget. Ha meg kiadnak egy falat, pontról-pontra megmondják, hogy mit szeretnének látni, és amikor egy laikus mondja meg, hogy milyen legyen az alkotás, akkor a végeredmény általában bugyuta és száraz. Elvétve vannak próbálkozások ezzel kapcsolatban, de sajnos van, hogy azok is visszafelé sülnek el.

- Idén januártól a kultúrcenzúra elég erős és joggal vitatható nyomást gyakorol az utcaművészetre (is). Szerinted van egyáltalán jövője a hazai street artnak? Hogy látod a hazai street artosok helyzetét?

- Jövője van is, volt is, meg lesz is. Amíg emberek járkálnak az utcán, addig lesz. Ha más nem a régi jó "itt jártam" meg "mari szeretlek" jellegűek. Az, hogy a magyar street artosokat hogy látom, az nehéz kérdés. Mindenki máshogy csinálja. Abban biztos egyetértünk, hogy az új törvény gáz. Erről többet nem is akarok fröcsögni, ezt megteszi helyettem más. Alkotások lesznek az utcán, mert mindig lesznek emberek, akik vállalják a kockázatot. Ez egy elég addiktív "hobbi", aki ezen nőtt fel, az nem fogja abbahagyni egy törvény miatt, ami börtönnel fenyeget. Ezért is buta ez a kezdeményezés. Tudom, hogy szeretnének tenni a tegelés ellen, de ez olyan mintha megcsípne egy szúnyog és te ezért levágnád a karod.

- Tetszik, hogy kollaborálsz más művészekkel. Ez hogy jött?

- Ez csak a közelmúltban jött, körülbelül 2-3 éve. Nem tudom, talán azért, mert előtte csak egyedül dolgoztam és szerettem volna valami új kihívást állítani magam elé. Legtöbbször nem könnyű valakivel együtt dolgozni, mert általában más a felfogásunk dolgokról, de pont ezért érdekes és tanulságos. Engem is formáz közben az, hogy ne csak a saját hülyeségeimmel törődjek, hanem próbálni valami közös jót létrehozni.

- Hol találkozhatunk veled idén, hol láthatjuk élőben a munkáidat?

- Lesz februárban egy csoportos kiállítás a B55 galériában, de nem tudom a pontos dátumot. Elvileg lesz egy nagyobb kiállításom a Merlinben is, de ez még nincs leszervezve. Meg jönnek tavasztól a graffiti jamek, ahová szeretnék elmenni és pingálni.

- Vannak a hosszútávú terveid?

- Egy van. Az, hogy festőművészként élhessek és ne kelljen olyan dolgokat csinálnom, amihez nincs kedvem.

Még több GG:
Flickr
GG Facebook