Üdvözlünk a Kleintierklinik idegosztályán, ahol Bradák Balázs és Gyarmati Zsolt kisállatai és kísérleti lényei segítenek oldani a mindennapi stresszt. Itt az idő, hogy bármelyik látogató kicsit megvalósíthassa önmagát a kortárs képzőművészetben, illetve egy szerepjátékon keresztül élje ki a mindennapok taposómalmában felgyülemlett feszültséget. Bújj a nyúl vagy a sündisznó bőrébe, ragadj mikrofont, légy mozdulataik szószólója és élvezd az odamondás terápiás hatását!
Helyszín / Location: MONO Galéria - 1011 Budapest, Várfok u. 1., I. em./11.
Megnyitó / Vernissage: 2012. szeptember 19., szerda 19.00h
Megtekinthető / On view: 2012. szeptember 20 - október 12.
Kurátor / Curator: Nádudvari Noémi
Facebook event
Bradák Balázs
Geográfusként is végzett, de pálya elhagyóként az alklamazott grafika és az illusztrátor szakma felé vette az irányt. Jó pár éve a Kiégő Izzók vizuális alkotócsoport tagja, amelynek fényinstallációi már többek között az A38-on, a Merlin Színházban, a berlini Collegium Hungaricumban, illetve a világ számos pontján, legutóbb épp New Yorkban kerültek bemutatásra.
Rajzainak sajátos, erős hangulatisága és formavilága részben épp abból ered, hogy első körben nem szakmabeliként, hanem saját örömére kezdett a grafikával foglalkozni. Először képregényeket rajzolt; ma már a ceruza-, tus- és filcrajzok mellett az utóbbi időben 3D-s digitális megjelenítéssel és animációkkal is foglalkozik.
Gyarmati Zsolt
A művészetnek olyan tudattalan dolgokat kell tudatosítania, amelyek tudatosan is tudattalanok maradhatnak. Művészetem célja így nem más, mint egyfajta állapotrögzítés. A szükségesen megélt állapot aktuális megjelenítése, mindaz, ami velem történik és felismerésre késztet.
A műveim által kínált irracionális valósággal érdeklődést próbálok gerjeszteni azon térség iránt, amit a mai kor művészete kínál, egyfajta igényt formálni a képzőművészeti gondolkodás társadalmi kommunikációba való integrálására.
Újfajta írástudást kínálok a befogadónak, az interaktivitás olyan fokával, mely aktivitást vár el a nézőtől: nem engedi bágyadtan belefeledkezni a látványba, hanem gondolkodásba taszítja őt. Az alkotás folyamata számomra az ideák háborúja, örök és feloldhatatlan konfliktus önmagammal – melyben felületek jönnek létre és tűnnek el a vásznon. A felületek egymásra épülésében minden szint más és más hangulatot örökít meg, az alkotás folymata nem lineáris egység, sokkal inkább jelek, szimbólumok, hangulatok időfüggetlen mixtúrája.
A monoton urbánus háttérzajból kivonom és elhajítom az alapdekorációt, a fogyasztói kultúra didaktikus elemeit, majd a feltérképezett valóság vizuális részletgazdagságát tovább elemezve elsősorban alapszimbólumokra helyezem a hangsúlyt, melyekben az alakíthatóság és az egyidejűség a legfőbb szempont.
